30.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/34

(1)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet úgy rendelkezik, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) a Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül a csalással kapcsolatos igazgatási vizsgálatokat (a továbbiakban: belső vizsgálatok) kezdeményez és folytat le a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából. E célból feltárja a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos eseteket, amelyek fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, illetve a kötelezettségeknek az intézmények és szervek azon tagjai, továbbá azok a hivatal- és ügynökségvezetők, illetve az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzetének azon tagjai általi, a fentiekkel egyenértékű mulasztásának súlyos eseteit, akik nem tartoznak az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) hatálya alá.

(2)

Az Európai Központi Bank (EKB) esetében az ilyen hivatali feladatokat és kötelezettségeket, különösen a szakmai magatartásra és titoktartásra vonatkozó kötelezettségeket a) az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételei, b) az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, c) az alkalmazási feltételeknek a rövid távú alkalmazásról szóló IIb. melléklete, és d) az Európai Központi Banknak a rövid távú alkalmazásra vonatkozó szabályai tartalmazzák, valamint további útmutatást biztosít e) a Kormányzótanács tagjainak magatartási kódexe (2), f) az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjaira vonatkozó etikai követelmények kiegészítő kódexe (3), és az Európai Központi Bank felügyeleti testülete tagjainak magatartási kódexe (4) (a továbbiakban együttesen: az EKB alkalmazási feltételei).

(3)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet 4. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével és a csalás, a korrupció, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelemmel összefüggésben a Hivatal „az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül igazgatási vizsgálatokat […] folytat le” a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott határozatokban előírt feltételeknek megfelelően. A 883/2013/EU, Euratom rendelet 4. cikkének (7) bekezdése rögzíti, hogy az egyes intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek határozatot kell elfogadniuk, amelynek „különösen szabályt kell tartalmaznia a tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők, vagy a személyzet tagjai azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy a Hivatallal együttműködjenek és számára információt szolgáltassanak, biztosítva mindemellett a belső vizsgálat bizalmas jellegének megőrzését”. Az uniós ítélkezési gyakorlattal összhangban a Hivatal kizárólag kellően megalapozott gyanú alapján indíthat vizsgálatot (5).

(4)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében a vizsgálatokat a Szerződésekkel és különösen az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvvel összhangban kell lefolytatni, tiszteletben tartva a személyzeti szabályzatot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, különösen a méltányosság elvét, az érintett személyek jogát arra, hogy a velük kapcsolatos ügyekben kinyilváníthassák álláspontjukat, és azt az elvet, hogy a vizsgálat eredményeként levont következtetések kizárólag bizonyító erejű tényeken alapulhatnak, továbbá a tagállamok között közös és az Európai Unió Bírósága által elismert alapelveket, így például a jogi tanácsadás bizalmas jellegét (ügyvédi titok védelme). E célból az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek meg kell állapítaniuk azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek a belső vizsgálatok lefolytatására vonatkoznak.

(5)

Az EKB/2004/11 határozat (6) annak érdekében került elfogadásra, hogy meghatározza azokat a szabályokat, amelyeknek megfelelően az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti belső vizsgálatokat az EKB-nél le kell folytatni. Annak figyelembevétele érdekében, hogy az a 883/2013/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezte az 1073/1999/EK rendeletet és annak helyébe lépett, valamint, hogy az EKB/2004/11 határozat elfogadása óta új EKB-szervek kerültek létrehozásra, a jelenlegi jogi keretet felül kell vizsgálni.

(6)

Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (8) az EKB belső szerveként létrehozta a felügyeleti testületet az EKB-ra ruházott, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatok megtervezése és végrehajtása érdekében. Az 1024/2013/EU rendelet 24. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése alapján az EKB felülvizsgálati testületet (9) és közvetítő testületet (10) hozott létre. Ezenkívül a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (11) 3. cikkének (1) bekezdése és 143. cikkének (1) bekezdése alapján az EKB közös felügyeleti csoportokat hozott létre minden egyes jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport felügyeletére, továbbá helyszíni vizsgálati csoportokat. Ezt követően az EKB az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának (12) 9a. és 9b. cikke alapján Etikai Bizottságot (13) és Számvizsgáló Bizottságot hozott létre.

(7)

E határozatot alkalmazni kell a közös felügyeleti csoportok és helyszíni vizsgálati csoportok azon tagjaira, akikre nem vonatkoznak az EKB alkalmazási feltételei. Az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének azon tagjai, akik a közös felügyeleti csoportok és a helyszíni vizsgálati csoportok tagjai, az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokra irányuló munkájukkal kapcsolatos kérdésekben az EKB ellenőrzése alá tartoznak. Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB felelős az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) hatékony és következetes működéséért. A 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 6. cikkének (1) bekezdése és 146. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közös felügyeleti csoportok és a helyszíni vizsgálati csoportok tagjainak követniük kell a csoport koordinátorának utasításait. E rendelkezések az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (7) bekezdésén alapulnak, amely előírja az EKB számára, hogy fogadja el az SSM-en belüli együttműködés végrehajtásának gyakorlati részletes szabályait tartalmazó keretrendszert.

(8)

E határozat elfogadása során az EKB-nak meg kell indokolnia a szerződés 127. és 128. cikke, valamint az 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra ruházott külön feladatokat és kötelezettségeket érintő belső vizsgálatokra vonatkozó korlátozásokat. Ezeknek a korlátozásoknak biztosítaniuk kell az EKB bizonyos információi tekintetében szükséges titoktartást, és érvényre kell juttatniuk a csalás elleni küzdelem megerősítésére irányuló jogalkotói szándékot. E külön feladatok és kötelezettségek esetétől eltekintve az EKB-t e határozat alkalmazásában is a többi uniós intézményhez és szervhez hasonló közigazgatási intézményként kell kezelni.

(9)

Kivételes esetekben az EKB által feladatai végzése céljából tartott egyes bizalmas információknak az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztetheti az EKB működését. Az ilyen esetekben az Igazgatóságnak kell döntenie arról, hogy hozzáférést biztosítanak-e az információkhoz a Hivatal részére, illetve továbbítják-e az információkat a Hivatal számára. Az olyan területeken, mint például a monetáris politikai határozatok vagy a devizatartalékok kezelésével kapcsolatos műveletek, illetve a devizapiacokon való beavatkozások, az egy évnél régebbi információkhoz hozzáférést kell biztosítani. Egyéb területeken, például az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokkal kapcsolatos információk, az EKB által az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott, a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitására vonatkozó adatok, valamint a jelenlegi és jövőbeni eurobankjegyek biztonsági elemeivel és műszaki előírásaival kapcsolatos információk tekintetében indokolt, hogy a korlátozásokra ne vonatkozzon időbeli megszorítás. Bár e határozatnak meghatározott tevékenységi területekre kell korlátoznia azon információk körét, amelyeknek az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztetheti az EKB működését, szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy a határozatot ki lehessen igazítani oly módon, hogy kiterjedjen előre nem látható fejleményekre, annak biztosítása érdekében, hogy az EKB folytatni tudja a Szerződés által ráruházott feladatok teljesítését.

(10)

E határozatnak figyelembe kell vennie, hogy az EKB Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának azon tagjai, akik nem tagjai az EKB Igazgatóságának is, a Központi Bankok Európai Rendszerében betöltött feladataik mellett nemzeti feladatokat is betöltenek, valamint, hogy az EKB felügyeleti testületének, közvetítő testületének, közös felügyeleti csoportjainak és helyszíni vizsgálati csoportjainak azon tagjai, akik a mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak képviselői, szintén ellátnak nemzeti feladatokat is az 1024/2013/EU rendelet alapján ellátott feladataik mellett. Az ilyen nemzeti feladatok ellátását a nemzeti jog szabályozza, amely a Hivatal belső vizsgálatainak körén kívül esik. E határozatot ezért az ilyen személyeknek kizárólag az EKB Kormányzótanácsának, Általános Tanácsának, felügyeleti testületének, közvetítő testületének, közös felügyeleti csoportjainak és helyszíni vizsgálati csoportjainak tagjaként végzett szakmai tevékenységei vonatkozásában kell alkalmazni.

(11)

E határozatnak tekintetbe kell vennie továbbá, hogy az EKB felülvizsgálati testületének, Számvizsgáló Bizottságának és Etikai Bizottságának külső tagjai megbízatásuk mellett más feladatokat is elláthatnak. Az ilyen feladatok ellátása a Hivatal belső vizsgálatainak körén kívül esik. E határozatot ezért az ilyen személyeknek kizárólag az EKB felülvizsgálati testületének, Számvizsgáló Bizottságának és Etikai Bizottságának tagjaként végzett szakmai tevékenységei vonatkozásában kell alkalmazni.

(12)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 37.1. cikke értelmében az EKB irányító szerveinek és személyzetének tagjai megbízatásuk megszűnését követően sem fedhetnek fel szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információt. Az 1024/2013/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felügyeleti testület tagjaira és az EKB azon alkalmazottaira, valamint a részt vevő tagállamok által kirendelt azon alkalmazottakra, akik felügyeleti feladatokat látnak el – megbízatásuk lejártát követően is – ugyanezen szakmai titoktartási követelmények vonatkoznak. Az EKB/2014/16 határozat 22. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2015/433/EU határozat (EKB/2014/59) 2. cikkének (4) bekezdése ugyanígy rendelkezik az EKB felülvizsgálati testületének tagjai és póttagjai, illetve az EKB Etikai Bizottságának tagjai tekintetében. A Számvizsgáló Bizottság megbízatásának (14) 6. pontja úgy rendelkezik, hogy a Számvizsgáló Bizottság tagjai feladataik ellátása során semmilyen birtokukba kerülő titkos információt nem adhatnak ki az EKB-n/eurorendszeren kívüli személyeknek vagy szerveknek. A 883/2013/EU, Euratom rendelet 10. cikke alapján a Hivatalra és annak alkalmazottaira a bizalmas jellegre és a szakmai titoktartásra vonatkozó ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint amelyek a KBER Alapokmánya és az EKB alkalmazási feltételei alapján az EKB személyzetére alkalmazandók.

(13)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes nemzeti hatóságok a nemzeti szabályozás szerint megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai hatékonyan teljesíthessék feladatukat. A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és az EKB aláírói felei az 1998. szeptember 18-i székhely-megállapodásnak (15), amely az EKB tekintetében végrehajtja az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyvet, és amely rendelkezéseket tartalmaz az EKB helyiségeinek, iratainak és kommunikációjának sérthetetlensége, valamint az EKB Igazgatósága tagjainak diplomáciai kiváltságai és mentességei tekintetében.

(14)

Tekintettel az 1073/1999/EK rendeletnek a 883/2013/EU, Euratom rendelettel történő felváltására és a szükséges módosítások jelentős számára, az EKB/2004/11 határozatot hatályon kívül kell helyezni és e határozattal kell felváltani,

—

az EKB Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának tagjai, azoknak az EKB e döntéshozó szerveinek tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—

az EKB Igazgatóságának tagjai,

—

az EKB felügyeleti testületének tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—

az EKB felülvizsgálati testületének tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—

az EKB közvetítő testületének tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—

az EKB Számvizsgáló Bizottságának tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—

az EKB Etikai Bizottságának tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—

a nemzeti központi bankok vagy illetékes nemzeti hatóságok irányító testületeinek vagy személyzetének tagjai, akik helyettesként és/vagy kísérőként vesznek részt az EKB Kormányzótanácsának, Általános Tanácsának vagy felügyeleti testületének ülésein, az ezzel a tisztséggel kapcsolatos kérdések vonatkozásában

—

az EKB állandó vagy ideiglenes alkalmazottai, akik az EKB alkalmazási feltételeinek hatálya alatt állnak,

—

azok a személyek, akik nem munkaszerződés alapján dolgoznak az EKB-nél, beleértve az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének azon tagjait, akik a közös felügyeleti csoportok és a helyszíni vizsgálati csoportok tagjai, az EKB részére végzett munkájukkal kapcsolatos ügyekben

a)

a Hivatal képviselőinek személyazonosságát és beosztását a Hivatalban;

b)

a vizsgálat tárgyát és célját;

c)

a vizsgálat lefolytatásának jogalapját és az e jogalap által biztosított vizsgálati hatásköröket.