Az infláció mérése és a stratégiai felülvizsgálat

Megbízható inflációs mutató segítségével jobb munkát végezhetünk

Feladatunk az árstabilitás fenntartása. Ennek érdekében gondoskodunk arról, hogy az infláció – az áruk és szolgáltatások általános árszintjének adott idő alatti változási üteme – alacsony, stabil és kiszámítható maradjon.

A feladatunk megfelelő ellátásához megbízható inflációs mérőszámra van szükségünk. Több száz olyan tétel árát megfigyeljük, amelyre az emberek jellemzően költenek: többek között az élelmiszerekét, ruhaneműkét, gépkocsikét, valamint olyan szolgáltatásokét mint például a mobiltelefon-előfizetés, a vasúti menetjegy, sőt a lakbér is. Mindezek együtt képet adnak arról, hogy összességében mennyit változnak az árak a gazdaságban.

Az euroövezetben melyik mutatót alkalmazzuk?

Az euroövezetben az említett átfogó képet a harmonizált fogyasztói árindexből (angol betűszóval HICP) nyerjük, amelyet az EU statisztikai hivatala állít össze. Az összes uroövezeti országból választott 295 árut és szolgáltatást tartalmazó, hatalmas „bevásárlókosarat” úgy alakítottuk ki, hogy jól tükrözze az emberek vásárlási szokásait.

Ezzel az általános mérőszámmal jól nyomon követhető, hogyan változnak az árak a gazdaságban, és egyfajta térképként eligazítja az EKB-t a helyes döntéshozatalban. Mint ahogy a térképnek is megbízhatóan és naprakészen kell mutatnia az esetleges akadályokat és az új útvonalakat, az EKB-nak is hiteles, megbízható, időszerű és összehasonlítható inflációs mutatóra van szüksége.

Az infláció mérése nem mindig egyszerű

Nehéz garantálni, hogy az inflációs mérőszámunk megfeleljen a felsorolt szigorú normáknak. Az idők során változhat az áruk és szolgáltatások minősége. Lehet például, hogy a legújabb mobiltelefonunk drágább volt, mint az elődje, de ennek nem feltétlenül az infláció az oka, lehet hogy a minőség javult. Az új, innovatív áruk és szolgáltatások pedig sokkal gyorsabb ütemben váltják fel a régieket, ezért nehezebb megmérni az adott idő alatti változást. A helyi üzletekétől esetleg eltérő árakon zajló online vásárlás elterjedése tovább bonyolítja az árváltozás mérését.

Nehéz a mutatóba beépíteni a lakástulajdonlás költségeit

Az európaiak 2020-ban aggályokat fogalmaztak meg az emelkedő lakhatási költségekkel kapcsolatban, mindezek ellenére inflációs mérőszámunk nem tükrözi maradéktalanul a saját lakástulajdon költségeit. Akkoriban több euroövezeti országban már egy ideje emelkedtek a lakásárak, miközben az infláció alacsony maradt.

A lakástulajdonlás költségeit több okból nem építettük be az inflációs mutatóba.

Először is, a saját tulajdonú házzal, lakással rendelkezők aránya országonként eltérő, így a nagy bérlakáspiaccal rendelkező országokban pontosabb képet kapunk a bérlakás-statisztikákból. Ezekben az országokban a bérleti díjak alapján becsüljük meg a saját tulajdonú lakással, házzal rendelkezők lakhatási költségeit. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol kisebb a bérlakáspiac, azaz több ingatlant vásárolnak, a házak és lakások vételára adhat pontosabb képet a saját lakás költségének változásáról.

Az ilyen és hasonló eltérések miatt nehéz összehasonlítható euroövezeti mutatókat találni.

Olyan inflációs mérőszámot szeretnénk használni, amelyben a lehető legjobban tükröződnek az emberek tapasztalatai. A Kormányzótanács ezért támogatja a saját tulajdonú lakás HICP-be való felvételét. Ez azonban nehéz, időigényes feladat.

Amíg ez a munka be nem fejeződik, folytatjuk a jelenlegi HICP-mutató használatát, amely a legfontosabb hivatkozási pont az infláció mérésében. Annak érdekében azonban, hogy jobban megismerjük a gazdaságban zajló áralakulásokat, a saját lakást tartalmazó más inflációs mutatókat is figyelemmel fogunk kísérni.