Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
Christine Lagarde
The President of the European Central Bank
Luis de Guindos
Vice-President of the European Central Bank
  • MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY

SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2022. december 15.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemeljük, és az inflációs kilátások számottevő felfelé módosításából kiindulva előreláthatólag tovább emeljük őket. Megítélésünk szerint ugyanis a kamatlábaknak még jelentősen tovább kell emelkedniük szilárd ütemben, amíg el nem érnek egy megfelelően restriktív szintet ahhoz, hogy biztosítsák az infláció megfelelő gyorsaságú visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. A kamatlábak restriktív szinten tartása a keresletet visszafogva idővel csökkenti az inflációt, és emellett megvéd az inflációs várakozások tartós felfelé irányuló elmozdulásának kockázatától. Az irányadó kamatokra vonatkozó jövőbeli döntéseink továbbra is az adatoktól függenek, és értekezletről értekezletre való megközelítést követnek.

Az EKB irányadó kamatlábai számunkra a monetáris politikai alapállás meghatározásának elsődleges eszközei. A Kormányzótanács a mai napon az eurorendszer monetáris politikai értékpapír-állományaival kapcsolatos normalizálási alapelveket is megvitatott. 2023 márciusának elejétől az APP-portfólió egyenletes és kiszámítható ütemben csökkenni fog oly módon, hogy az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket nem fekteti be újra teljes egészében. A csökkenés 2023. második negyedév végéig havonta átlagosan 15 milliárd €-t tesz ki, a későbbi ütemét pedig további időpontokban határozzuk meg.

A Kormányzótanács februári értekezletén jelenti be az APP-állományok redukálásának részletes paramétereit. Rendszeresen újraértékeli az APP-portfólió csökkentésének ütemét annak érdekében, hogy az összhangban maradjon az általános monetáris politikai stratégiával és alapállással, hogy megőrizze a piac működőképességét, és hogy szilárd ellenőrzése alatt tartsa a rövid távú pénzpiaci feltételeket. 2023 végéig a rövid lejáratú kamatlábakat irányító működési keretrendszert is felülvizsgáljuk, ami információkat nyújt a mérlegnormalizálási folyamat végpontjáról.

Azért döntöttünk ma úgy, hogy megemeljük a kamatokat, és azért számítunk további jelentős emelésekre, mert az infláció változatlanul túlságosan magas, és mert a prognózisok szerint túl sokáig fog a célunk fölött tartózkodni. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az infláció novemberben 10,0% volt, kissé alacsonyabb, mint az októberben mért 10,6%. A visszaesés főként az alacsonyabb energiaár-infláció eredménye. Az élelmiszerár-infláció és az alapfolyamatokat tükröző ároldali nyomás az egész gazdaságban felerősödött, és még egy ideig így is marad. A rendkívül bizonytalan környezetben az eurorendszer szakértői jelentős mértékben felfelé módosították az inflációs prognózisukat. Most arra számítanak, hogy az átlagos infláció 2022-ben eléri a 8,4%-ot, mielőtt 2023-ban visszaesik 6,3%-ra, ahogy az infláció várhatóan markánsan csökkenni fog az év folyamán. Ezt követően az inflációt 2024-ben átlagosan 3,4%-ra, 2025-ben pedig 2,3%-ra prognosztizálják. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció a prognózis szerint 2022-ben átlagosan 3,9% lesz, majd 2023-ban 4,2%-ra emelkedik, azután 2024-ben 2,8%-ra, 2025-ben pedig 2,4%-ra esik vissza.

Az euroövezet gazdasága a mostani és a következő negyedévben szűkülhet, aminek oka az energiaválság, a nagy bizonytalanság, a gyengülő világgazdasági teljesítmény és a szigorúbb finanszírozási feltételek. Az eurorendszer legutóbbi szakértői prognózisa szerint egy esetleges recesszió viszonylag rövid ideig tartana és nem mélyülne el. A növekedés mindazonáltal várhatóan visszafogott lesz jövőre, és az előző prognózisokkal összehasonlítva jelentősen lefelé módosították. A közeljövőn túl élénkebb növekedést prognosztizálnak, ahogy a mostani fékező hatások lecsengenek. Összességében az eurorendszer szakértői prognózisai szerint 2022-ben 3,4%-os, 2023-ban 0,5%-os, 2024-ben 1,9%-os, 2025-ben pedig 1,8%-os gazdasági növekedés várható.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris feltételekről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezet gazdasági növekedése a harmadik negyedévben 0,3%-ra lassult. A magas infláció és a szigorúbb finanszírozási feltételek visszafogják a fogyasztást és a termelést azáltal, hogy csökkentik a háztartások reáljövedelmét és növelik a vállalatok költségeit.

Emellett a világgazdaság is lassul a folyamatos geopolitikai bizonytalansággal jellemezhető környezetben, elsősorban Oroszország Ukrajna elleni jogtalan háborúja és a világszerte szigorúbb finanszírozási feltételek miatt. A múltbeli cserearányromlás, amely az importáraknak az exportáraknál gyorsabb emelkedését tükrözi, továbbra is rontja a vásárlóerőt az euroövezetben.

A pozitív fejleményeket tekintve, a foglalkoztatás a harmadik negyedévben 0,3%-kal bővült, a munkanélküliség pedig 6,5%-kal októberben újabb történelmi mélypontra esett. Az emelkedő bérek várhatóan visszaállítják az elvesztett vásárlóerő egy részét, ami támogatja a fogyasztást. Ugyanakkor a gazdaság gyengülésével párhuzamosan a munkahelyteremtés üteme valószínűleg lelassul, és az elkövetkező negyedévekben a munkanélküliség is megemelkedhet.

A gazdaságnak a magas energiaárak hatása elleni felvértezésére irányuló fiskális támogató intézkedések várhatóan átmenetiek és célzottak lesznek, valamint kialakításuk során arra törekednek, hogy megőrizzék a kisebb energiafogyasztás ösztönzőit. Azok a fiskális intézkedések, amelyek az említett alapelveket nem veszik figyelembe, valószínűleg súlyosbítják az inflációs nyomást, ami erősebb monetáris politikai válaszlépést tenne szükségessé. Ezenkívül az EU gazdasági irányítási keretrendszerével összhangban a fiskális irányelveket úgy kell kialakítani, hogy fokozzák a gazdaságunk termelékenységét, és fokozatosan lefaragják a nagy kormányzati adósságokat. Az euroövezet kínálati kapacitását bővítő szakpolitikai intézkedések, különösen az energiaágazatban, középtávon elősegíthetik az ároldali nyomás enyhítését. Ennek érdekében a kormányzatoknak haladéktalanul meg kell valósítaniuk a „Next Generation EU” program alatti beruházási és szerkezeti reformterveiket. Az EU gazdaságirányítási keretrendszerét haladéktalanul meg kell valósítani.

Az infláció

Az infláció novemberben 10,0%-ra esett vissza főként az alacsonyabb energiaár-inflációnak köszönhetően, miközben a szolgáltatási ágazat inflációja is kis mértékben csökkent. Az élelmiszerárak inflációja azonban tovább emelkedett 13,6%-ra, ahogy az élelmiszeripar magas ráfordítási költségeit a fogyasztói árakra hárították.

Az ároldali nyomás továbbra is erős az összes ágazatban, ami részben a gazdaságszerte magas energiaköltségek hatásának tudható be. Az energia-és élelmiszerárak kiszűrésével számított infláció üteme novemberben 5,0%-on maradt, és az egyéb inflációs alapmutatók is magasak. A magas energiaárak és infláció kompenzálására a háztartásokat célzó fiskális intézkedések jövőre várhatóan lefékezik az inflációt, ugyanakkor visszavonásuk emelni fogja.

Az ellátásban jelentkező szűk keresztmetszetek fokozatosan enyhülnek, noha továbbra is erősítik az inflációt, különösen az árucikkek drágulásán keresztül. Ugyanez igaz a pandémiával kapcsolatos korlátozások feloldására: a felgyülemlett kereslet hatása gyengül ugyan, mégis – különösen a szolgáltatási ágazatban – továbbra is felfelé hajtja az árakat. Az euro évközbeni leértékelődése szintén folyamatosan átgyűrűzik a fogyasztói árakra.

Erősebb ütemben emelkednek a bérek, amit a robusztus munkaerőpiacok és a magasabb inflációt a dolgozók számára kompenzáló bizonyos mértékű bérfelzárkóztatás támogat. Mivel ezek a tényezők előreláthatólag továbbra is jelen lesznek, az eurorendszer szakértői a béremelkedési ütemeket jóval a múltbeli átlagok fölött prognosztizálják, ami a teljes előrejelzési időszakban felfelé húzza az inflációt. A hosszabb távú inflációs várakozásokat tükröző legtöbb mutató jelenleg 2% körül tartózkodik, noha néhányukat ismét a cél fölé módosították, ami indokolja további nyomon követésüket.

Kockázatértékelés

A gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok negatív irányba mutatnak, különösen a közeljövő tekintetében. Az Ukrajna ellen folyó háború változatlanul jelentős negatív kockázat a gazdaságban. Az energia- és élelmiszerköltségek szintén tartósan a vártnál magasabbak maradhatnak. Az euroövezeti gazdasági növekedést fékező további lehetséges hatás lehet, ha a világgazdaság élesebb ütemben gyengül, mint várjuk.

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok túlnyomórészt felfelé irányulnak. A közeljövő tekintetében az árazási lánc állomásain érzékelhető nyomás a kiskereskedelmi energia- és élelmiszerárak vártnál nagyobb mértékű emelkedéséhez vezethet. Középtávon a kockázatok elsősorban olyan belföldi tényezőkből származnak, mint az inflációs várakozásoknak tartósan a célunk fölé emelkedése vagy a vártnál erősebb béremelkedés. Ezzel ellentétben az energiaköltségek visszaesése vagy a kereslet további gyengülése csökkentheti az ároldali nyomást.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A monetáris politika szigorításával párhuzamosan a hitelfelvétel drágul a vállalatok és háztartások számára. A bankok vállalati kihelyezéseinek üteme továbbra is erőteljes, ahogy a vállalatok a kötvényeket bankhitellel helyettesítik, valamint a magasabb termelési és beruházási költségeket hitelből finanszírozzák. A háztartások kevesebb hitelt vesznek fel, aminek okai a szigorúbb hitelfelvételi követelmények, a magasabb kamatok, a romló lakáspiaci kilátások és a rosszabb fogyasztói bizalom.

A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban évente kétszer mélyrehatóan elemzi a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti kölcsönhatásokat. A legutóbbi, 2022. júniusi felülvizsgálatunk óta a gyengébb gazdaság és a növekvő hitelkockázat miatt romlott a pénzügyi stabilitási környezet. Emellett a kormányzatok is több sérülékenységgel szembesülnek a gyengébb gazdasági kilátások és fiskális pozíciók környezetében. A szigorúbb finanszírozási feltételek középtávon enyhíthetik a pénzügyi sérülékenység felhalmozódását, és csökkenthetik az extrém inflációs események kockázatát, aminek ára rövid távon a rendszerszintű stresszhatás nagyobb kockázata, valamint nagyobb negatív növekedési kockázat lenne. Emellett a nem banki pénzügyi intézmények likviditásigénye miatt felerősödhet a piaci volatilitás. Az euroövezeti bankok ugyanakkor jó tőkeszintekkel rendelkeznek, ami segít a szigorúbb monetáris politika pénzügyi stabilitást érintő mellékhatásait enyhíteni. A makroprudenciális politika továbbra is a pénzügyi stabilitás megőrzésének és a középtávon fellépő sérülékenység kezelésének első védelmi vonala.

Konklúzió

Összefoglalva, a mai napon 50 bázisponttal megemeltük az EKB három irányadó kamatlábát, és az inflációs kilátások számottevő felfelé módosításából kiindulva várhatóan tovább emeljük őket. Megítélésünk szerint ugyanis a kamatlábaknak még jelentősen tovább kell emelkedniük szilárd ütemben, amíg el nem érnek egy megfelelően restriktív szintet ahhoz, hogy biztosítsák az infláció megfelelő gyorsaságú visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. A kamatlábak restriktív szinteken tartása idővel a kereslet visszafogásán keresztül csökkenti az inflációt, és emellett megvéd az inflációs várakozások tartós felfelé irányuló elmozdulásának kockázatától. Emellett 2023 márciusának elejétől az APP-portfólió egyenletes és kiszámítható ütemben csökkenni fog oly módon, hogy az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket nem fekteti be újra teljes egészében.

A jövőbeli irányadó kamatdöntéseink továbbra is az adatoktól függenek majd, és értekezletről értekezletre határozzuk meg őket. Készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú inflációs célunkhoz.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok