SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2022. október 27.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 75 bázisponttal megemeli. Ezzel a harmadik nagyobb egymást követő irányadókamat-emeléssel számottevő előrelépést tettünk a laza monetáris politika kivezetése felé. A mai döntést és a várható további kamatemelési döntéseket azért hoztuk meg, hogy biztosítsuk az infláció megfelelő időben való visszatérését a 2%-os középtávú célunkhoz. A jövőbeli irányadó kamatpályát az inflációs és gazdasági kilátások alakulására alapozzuk, az értekezletről értekezletre való megközelítést követve.

Az infláció változatlanul túlságosan magas, és huzamosan a célunk felett fog tartózkodni. Az euroövezet inflációja szeptemberben elérte a 9,9%-ot. Az elmúlt hónapok során az erősen megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a szűk kínálati keresztmetszetek és a pandémiát követő keresletélénkülés az ároldali nyomás kiterjedéséhez és az infláció megemelkedéséhez vezetett. Monetáris politikánk arra irányul, hogy csökkentsük a kereslet támogatását, és hogy védekezzünk az inflációs várakozások tartósan felfelé irányuló elmozdulásának kockázata ellen.

A Kormányzótanács emellett döntött a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozata (TLTRO–III) feltételeinek módosításáról is. A pandémia akut szakaszában ez az eszköz kulcsszerepet töltött be az árstabilitást érintő negatív kockázatok elleni fellépésben. Figyelembe véve az infláció váratlan és rendkívüli megemelkedését, mára szükségessé vált az eszköz újrakalibrálása annak érdekében, hogy összhangban legyen a monetáris politika szélesebb normalizálási folyamatával, és hogy megerősítse az irányadókamat-emelések banki hitelfeltételekbe való transzmisszióját, átvitelét. Ezért döntést hoztunk a TLTRO–III-ra 2022. november 23-ától alkalmazandó kamatlábak módosításáról és arról, hogy a bankoknak újabb időpontokat kínálunk önkéntes alapú korai visszafizetésre.

Végül abból a célból, hogy a hitelintézeteknek az eurorendszer által vezetett kötelező tartalékai utáni díjazást szorosabban hozzáigazítsuk a pénzpiaci kondíciókhoz, úgy döntöttünk, hogy a kötelező tartalék díjazását az EKB betéti rendelkezésre állásának kamatlábán határozzuk meg.

A ma hozott döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be. A TLTRO–III feltételeinek módosításaival kapcsolatos részletesebb információkat 15:45-kor (CET) megjelenő külön sajtóközleményben részletesen ismertetjük. Ugyancsak 15:45-kor a kötelezőtartalék-díjazás módosítását részletező technikai sajtóközleményt is kiadunk.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris feltételekről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezeti gazdaság a harmadik negyedévben vélhetően jelentősen lassult, az év hátralévő részében, valamint a jövő év elején pedig további gyengülésére számítunk. A magas infláció az emberek reáljövedelmének csökkentése és a vállalati költségek megemelkedése által továbbra is fékezi a fogyasztói kiadásokat és a termelést. A gázellátásban tapasztalható súlyos fennakadások tovább rontottak a helyzeten, és mind a fogyasztói, mind az üzleti bizalom gyors ütemben romlott, ami szintén megterheli a gazdaságot. Lassul a szolgáltatások iránti kereslet az előző negyedévek erős teljesítménye után, ahogy a pandémiával kapcsolatos megszorítások által leginkább sújtott ágazatokban ismét beindult a tevékenység; a feldolgozóipari új megrendelésekre vonatkozó felmérés-alapú mutatók pedig visszaesőben vannak. Emellett a világgazdaság teljesítménye is lassabban nő a tartós geopolitikai bizonytalansággal jellemezhető környezetben, elsősorban Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agressziója és a szigorúbb finanszírozási feltételek miatt. A cserearányromlás, ahogy az importért fizetett árak gyorsabban emelkednek, mint az exportért kapott árak, leszorítja az euroövezetben élők jövedelmét.

A munkaerőpiac a harmadik negyedévben jól teljesített, a munkanélküliségi ráta augusztusban megmaradt a hosszú múltbeli időszakot tekintve alacsony 6,6%-os szinten. Miközben a rövid távú mutatók alapján a harmadik negyedévben továbbra is létrejöttek új munkahelyek, a gazdaság gyengülése a jövőben valamivel magasabb munkanélküliséghez vezethet.

Hogy az inflációs nyomás fokozásának a kockázatát korlátozzák, a gazdaságot a magas energiaárak hatásától óvó fiskális támogató intézkedéseknek átmenetieknek kell lenniük, és a legsérülékenyebb rétegekre kell irányulniuk. A döntéshozók feladata olyan ösztönzők biztosítása, amelyekkel visszafogható az energiafogyasztás. A kormányzatoknak ugyanakkor olyan fiskális politikát érdemes folytatniuk, amely mutatja a magas államadóssági mutatók fokozatos lefaragása melletti elkötelezettségüket. Olyan szerkezeti stratégiai intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek növelik az euroövezeti gazdaság növekedési potenciálját és kínálati kapacitását, valamint javítják a rugalmasságát, hozzájárulva ezzel a középtávú ároldali nyomás enyhítéséhez. A „Next Generation EU” program alatti beruházási és szerkezeti reformtervek gyors megvalósítása fontos mértékben elősegíti az említett célok megvalósítását.

Az infláció

Az infláció szeptemberben 9,9%-ra emelkedett, ami az összes komponens további emelkedését tükrözi. Az energiaár-infláció 40,7%-kal továbbra is a teljes infláció fő hajtómotorja, a gáz- és villamosenergia-árak hozzájárulása pedig fokozódott. Tovább emelkedett az élelmiszerár-infláció 11,8%-ra, ahogy a magas inputköltségek miatt megdrágult az élelmiszerek előállítása.

A kínálati szűk keresztmetszetek fokozatosan enyhülnek, noha késleltetett hatásuk továbbra is hozzájárul az inflációhoz. A felgyülemlett kereslet hatása gyengül ugyan, mégis továbbra is felfelé hajtja a szolgáltatási ágazatban az árakat. Az euro leértékelődése szintén hozzátett az inflációs nyomás felerősödéséhez.

Az ároldali nyomás jelenleg egyre több ágazatra jellemző, ami részben annak tudható be, hogy a magas energiaköltségek az egész gazdaságba átgyűrűznek. A trendinflációs mérőszámok tehát változatlanul megemelkedett szinten tartózkodnak. Ezek között az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó inflációs mérőszám szeptemberben 4,8%-ra tovább emelkedett.

Az erős munkaerőpiacok valószínűleg támogatják a magasabb béreket, akárcsak a magasabb inflációt kompenzáló bizonyos mértékű bérfelzárkóztatás. A beérkező béradatok és a frissebb bérmegállapodások arra utalnak, hogy a bérnövekedés vélhetően gyorsul. A hosszabb távú inflációs várakozásokat tükröző legtöbb mutató jelenleg 2% körül tartózkodik, noha néhányukat ismét a cél fölé módosították, ami indokolja további nyomon követésüket.

Kockázatértékelés

A beérkező adatok megerősítik, hogy a gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok egyértelműen negatív irányba mutatnak, különösen a közeljövő tekintetében. Az elhúzódó ukrajnai háború jelentős kockázati tényező. A bizalom tovább romolhat, és a kínálati oldali korlátok ismét súlyosbodhatnak. Az energia- és élelmiszerköltségek szintén tartósan magasabbak maradhatnak a vártnál. A gyengülő világgazdaság is további fékező hatást jelenthet az euroövezeti növekedésre.

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok túlnyomórészt felfelé irányulnak. Rövid távon komoly kockázat a lakossági szektor energiaárainak továbbemelkedése. Középtávon az infláció a vártnál magasabb lehet amennyiben az energia- és élelmiszer-alapanyagok ára emelkedik, a fogyasztói árakba való begyűrűzés erősebb, az euroövezeti gazdaság termelési kapacitása tartósan romlik, az inflációs várakozások huzamos ideig a célunk fölé emelkednek, vagy az előre jelzettnél nagyobb béremeléseket végeznek. Ezzel szemben az energiaköltségek visszaesése és a kereslet további gyengülése csökkentené az ároldali nyomást.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A banki finanszírozási költségek a piaci kamatlábak emelkedésére válaszul szintén emelkednek. A vállalatok és a háztartások számára is megdrágult a hitelfelvétel. A vállalati bankhitelezés üteme továbbra is erőteljes, mivel a vállalatoknak finanszírozniuk kell a magas termelési költségeket, és készletet kell felhalmozniuk. Tovább esett ugyanakkor a beruházások finanszírozására szánt hitelek iránti kereslet. A háztartási jelzálog-hitelezés szintén mérséklődik, a fogyasztói hitel pedig a hitelstandardok szigorodásával párhuzamosan szűkült, a hitelkereslet pedig csökkent az emelkedő kamatkörnyezet és romló fogyasztói bizalom környezetében.

A legutóbbi bankhitelfelmérésünk szerint a harmadik negyedévben a hitelezési standardok az összes hitelkategóriában szigorodtak, ahogy a bankokat egyre inkább aggasztják a romló kilátások és a jelenlegi bizonytalan környezetben az ügyfeleiket érintő kockázatok. A bankok a negyedik negyedévben előreláthatólag folytatják a hitelstandardok szigorítását.

Konklúzió

Összefoglalva: a mai napon 75 bázisponttal megemeltük az EKB három irányadó kamatlábát, és további kamatemelésekre számítunk azzal a céllal, hogy biztosítsuk az infláció megfelelő ütemű visszatérését a középtávú célunkhoz. Ezzel a harmadik nagyobb egymást követő irányadókamat-emeléssel számottevő előrelépést tettünk a laza monetáris politika kivezetése felé. A célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteink feltételeinek módosítása is hozzá fog járulni a folyamatban levő monetáris politikai normalizáláshoz.

Az irányadó kamatokra vonatkozó jövőbeli döntéseink továbbra is az adatoktól függenek, és értekezletről értekezletre való megközelítést követnek. Készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú inflációs célunkhoz.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.