SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2026. február 05.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

Először is szeretnénk gratulálni Bulgáriának abból az alkalomból, hogy 2026. január 1-jén csatlakozott az euroövezethez. Örömmel üdvözöljük a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) elnökét Dimitar Radevet is a Kormányzótanács tagságában. Az euroövezet taglétszáma 1999 óta csaknem megduplázódott, ami tanúsítja az egységes pénznem vonzerejét és az európai integráció tartós előnyeit.

Most beszámolunk a mai értekezlet eredményeiről.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Az aktualizált értékelésünk ismét megerősíti, hogy az infláció középtávon várhatóan a 2%-os célunkon stabilizálódik. A gazdaság reziliens maradt a kihívásokkal teli globális környezetben. Az alacsony munkanélküliség, a magánszektor szilárd mérlegei, a védelmi és infrastrukturális állami kiadások fokozatos bevezetése, valamint a múltbéli kamatvágásaink támogató hatásai mind alátámasztják a növekedést. A kilátások ugyanakkor még mindig bizonytalanok, különösen a folyamatos világkereskedelmi szabályozási bizonytalanság és a geopolitikai feszültségek miatt.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy miként értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, tekintettel a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségére. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon közölt sajtóközleményben mutatjuk be.

Most felvázolom részletesebben, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság 2025 utolsó negyedévében 0,3%-kal bővült az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint. A növekedés fő mozgatórugói a szolgáltatások voltak, különös tekintettel az informatikai és kommunikációs ágazaton belül. A feldolgozóipar reziliensnek mutatkozott a világkereskedelem és a geopolitikai bizonytalanság irányából tapasztalható akadályozó hatások ellenére. Az építőipar teljesítménye lendületet vett, amit az állami beruházások is támogatnak.

A munkaerőpiac továbbra is támogatja a jövedelmeket, bár a munkaerőigény tovább lanyhult. Az infláció januárban a novemberi 6,3% után decemberben 6,2% volt. A munkából származó jövedelem bővülése a háztartások alacsonyabb megtakarítási rátájával párosulva várhatóan élénkíteni fogja a magánszektor fogyasztását. A kormányzatok védelmi és infrastrukturális kiadásai is hozzájárulnak a belföldi kereslethez. A vállalati beruházások várhatóan tovább erősödnek, és a felmérések szerint a vállalatok fokozottabban beruháznak új digitális technológiákba. A külső környezet ugyanakkor változatlanul erőpróbát jelent az elmúlt évben tapasztalható magasabb vámok és az erősebb euro miatt.

A Kormányzótanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi geopolitikai környezetben sürgősen meg kell erősíteni az euroövezetet és annak gazdaságát. A kormányzatoknak prioritásként kell kezelniük a fenntartható államháztartást, a stratégiai beruházásokat és a növekedésserkentő strukturális reformokat. Továbbra is kiemelten fontos az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása. Szintén elengedhetetlen, hogy ambiciózus ütemterv mentén támogassák a nagyobb fokú tőkepiaci integrációt azáltal, hogy tökéletesítik a megtakarítási és befektetési uniót, valamint a bankuniót, és hogy gyors ütemben meghozzák a digitális euro létrehozásáról szóló rendeletet.

Az infláció

Az infláció a decemberi 2,0%-ról és a novemberi 2,1%-ról januárban 1,7%-ra esett vissza. Az energiainfláció −4,1%-ra esett vissza a decemberi −1,9% és a novemberi −0,5% után, míg az élelmiszerár-infláció 2,7%-ra emelkedett a decemberi 2,5%-ról és a novemberi 2,4%-ról. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó infláció a decemberi 2,3% és a novemberi 2,4% után 2,2%-ra csökkent. Az iparcikk-infláció 0,4%-ra, azaz kissé megemelkedett, miközben a szolgáltatási ágazatban mért infláció a decemberi 3,4% és a novemberi 3,5% után 3,2%-ra csökkent.

Az inflációs alapfolyamat mutatói az elmúlt hónapokban keveset változtak, továbbra is összhangban vannak a 2%-os középtávú célunkkal. A bértárgyalásokon kialkudott bérek növekedési üteme és az olyan előretekintő mutatók mint az EKB bérkövetője és a bérvárakozásokat mutató felmérések a munkaerőköltségek folyamatos mérséklődésére utalnak. Azonban továbbra is bizonytalan, hogyan járul hozzá a teljes bérnövekedéshez a béralku-komponensen felüli kifizetésekből származó hozzájárulás.

A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció a célunk körül stabilizálódjék.

A kockázatértékelés

Az euroövezet továbbra is volatilis világkereskedelem-szabályozási környezettel szembesül. A bizonytalanság újbóli felerősödése visszafoghatja a keresletet, továbbá a pénzügyi piaci hangulat világszerte tapasztalható romlása is fékező hatással járhat. A nemzetközi kereskedelemben érzékelhető további súrlódások megzavarhatják az ellátási láncokat, csökkenthetik a kivitelt, és meggyöngíthetik a fogyasztást és a beruházásokat. A geopolitikai feszültségek, különösen Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja, továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai. Ezzel ellentétben a tervezett védelmi és infrastrukturális kiadások, ötvözve a termelékenységjavító reformok bevezetésével és az új technológiáknak az euroövezeti vállalatok általi átvételével, a vártnál jobban serkenthetik a növekedést, többek között az üzleti és fogyasztói bizalomra gyakorolt pozitív hatás közvetítésével. Az új kereskedelmi megállapodások és az európai egységes piacunk mélyebb integrálása szintén a jelenleg vártnál jobban ösztönözheti a növekedést.

Az inflációs kilátások a volatilis világkereskedelem-szabályozási környezet miatt továbbra is a szokásosnál bizonytalanabbak. Az infláció alacsonyabb lehet, ha a vámok a vártnál jobban gyengítik az euroövezeti kivitel iránti keresletet, és ha a kapacitásfelesleggel bíró országok fokozzák az euroövezetbe irányuló kivitelüket. Emellett az erősebb euro is a most vártnál jobban csökkentheti az inflációt. A volatilisabb és kockázatkerülőbb pénzügyi piacok visszafoghatják a keresletet, és ezáltal mérsékelhetik az inflációt is. Ezzel ellentétben az infláció magasabbnak bizonyulhat, ha az energiaárak tartósan elmozdulnak felfelé, vagy ha a széttagoltabb globális ellátási láncok megdrágítják a behozatalt, korlátozzák az alapvető nyersanyagok kínálatát, és súlyosbítják az euroövezeti gazdaság kapacitáskorlátait. Ha a bérnövekedés lassabban mérséklődik, előfordulhat, hogy a szolgáltatások inflációja a vártnál később enyhül. A védelmi és infrastrukturális kiadások tervezett bővítése középtávon szintén inflációemelő hatással járhat. A szélsőséges időjárási viszonyok és a tágabban kibontakozó klíma- és természeti válságok nyomán a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok a legutóbbi értekezletünk óta eltelt időben lementek, miközben a világkereskedelmi és geopolitikai feszültségek átmenetileg felerősítették a pénzügyi piacok volatilitását. A vállalatoknak kínált banki hitelkamatok decemberben kissé megemelkedtek, 3,6%-ra a novemberi 3,5%-ról, akárcsak a piaci alapú adósságkibocsátás költsége. Az új jelzáloghitelek átlagos kamata ismét nem változott, decemberben 3,3%-on maradt.

A vállalati bankhitelkamatok decemberben éves alapon 3,0%-kal emelkedtek, összehasonlítva a novemberi 3,1%-kal, és az októberi 2,9%-kal. A vállalati kötvénykibocsátás decemberben 3,4%-kal nőtt. Az euroövezetről szóló legutóbbi bankhitel-felmérésünk szerint a negyedik negyedévben kissé emelkedett a vállalati hiteligény, különösen a készlet és működőtőke finanszírozásra szánt hiteleknél. A vállalati hitelnyújtási feltételek ugyanakkor ismét szigorodtak.

A jelzáloghitelezés 3,0%-kal bővült a novemberi 2,9% és az októberi 2,8% után, válaszul a folyamatosan emelkedő hiteligényre és a lazuló hitelfeltételekre.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politika transzmissziójának zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.