Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Áttekintés

Az euroövezet gazdasága a kihívásokkal terhes globális környezet ellenére reziliensnek mutatkozik. A reál-GDP 2025 harmadik negyedévében 0,3%-kal nőtt, ami meghaladta a szeptemberi prognózist. Ez az első félév volatilis folyamatait követte, amelyek a magasabb amerikai kereskedelmi vámtarifákra és a kapcsolódó bizonytalanságra válaszreakcióként adott előszállítások és az írországi adatok nagymérvű ingadozásai hatásának tudható be. Az euroövezetben a növekedés fő hajtómotorja várhatóan továbbra is a belső kereslet lesz, amit támogat a reálbérek és a foglalkoztatás bővülése, a rekord alacsony munkanélküliségi rátával jellemezhető reziliens munkaerőpiacok környezetében. Várhatóan szintén támogatják a hazai gazdaságot az idén bejelentett további állami infrastrukturális és védelmi kiadások – különösen Németországban – valamint a 2024 júniusa óta végrehajtott monetáris politikai kamatcsökkentések nyomán javuló finanszírozási feltételek. A külgazdaságot illetően, miközben néhány – többek között strukturális természetű – versenyképességi probléma továbbra is érzékelhető, jövőre az export élénkülésére számítunk. A javulás annak tudható be, hogy a magasabb vámtarifák fokozatosan kibontakozó hatása ellenére enyhülő kereskedelempolitikai bizonytalanság környezetében élénkül a külső kereslet. A prognózis szerint a reál-GDP éves szinten 2025-ben átlagosan 1,4%-kal, 2026-ban 1,2%-kal, 2027-ben 1,4%-kal és 2028-ban szintén 1,4%-kal bővül. A 2025. szeptemberi prognózissal összevetve a teljes előrejelzési időszakban a GDP növekedését felfelé módosítottuk, ami betudható a vártnál jobb adatoknak, a kereskedelempolitikai bizonytalanság enyhülésének, az erősebb külső keresletnek és az alacsonyabb energiahordozó-áraknak.[1]

Az előrejelzések szerint az infláció a 2025-ös 2,1%-ról 2026-ban 1,9%-ra, 2027-ben pedig 1,8%-ra csökken, majd 2028-ban az EKB 2%-os középtávú céljához emelkedik. A harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mért teljes infláció 2026 elején várható csökkenése az energiaárakból eredő lefelé irányuló bázishatást tükrözi, míg a nem energiajellegű komponensek inflációja 2026 teljes egészében tovább csökken. Az energiainfláció 2027 végéig várhatóan mérsékelten járul hozzá a teljes inflációhoz, majd 2028-ban markánsan megemelkedik, ami a 2. uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) várható bevezetésének tudható be, amely 0,2 százalékpontos felfelé irányuló hatást gyakorol a teljes inflációra. Az energia nélkül számított HICP-infláció a 2025-ös 2,5%-ról 2026-ban várhatóan 2,2%-ra, 2027-ben és 2028-ban pedig 2,0%-ra csökken. Az élelmiszer-infláció várhatóan jelentősen visszaesik, ahogy a globális élelmiszer-nyersanyagok korábbi áremelkedéseinek és a kedvezőtlen nyári időjárási viszonyoknak a hatása lecseng, majd 2026 végétől várhatóan valamivel 2% feletti ütemben stabilizálódik. Az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó HICP-infláció (HICPX) az előrejelzések szerint a 2025-ös 2,4%-ról 2028-ban 2,0%-ra mérséklődik, mivel a szolgáltatások inflációja a munkaerőköltség-oldali nyomás enyhülés környezetében csökken, és az euro múltbeli felértékelődése begyűrűzik az árazási láncba, fékezve az iparcikk-inflációt. A bérnövekedés 2026 folyamán végig tovább mérséklődik, majd 3% körül stabilizálódik, amit a reziliens munkaerőpiac és a kevéssel 1% alatti termelékenységnövekedés támaszt alá. A fajlagos munkaerőköltség növekedése várhatóan mérséklődik, bár az inflációra gyakorolt hatást vélhetően részben ellensúlyozza, hogy a profitráták az előrejelzési időszakban fokozatosan erőre kapnak. A 2025. szeptemberi prognózissal összevetve a HlCP-inflációra vonatkozó kilátásokat 2026-ban 0,2 százalékponttal felfelé módosítottuk, tükrözve a HICP-inflációra és a bérnövekedésre vonatkozó meglepetésszerű friss adatokat. Utóbbi a bérkilátások markáns felfelé való korrekcióját eredményezte. A HICP-inflációra vonatkozó előrejelzést 2027 tekintetében némileg lefelé módosítottuk a kisebb energiainfláció-hozzájárulás feltevése miatt, mivel arra számítunk, hogy az ETS2 bevezetését 2027-ről 2028-ra halasztják. Ugyanakkor utóbbi hatást részben ellensúlyozza a szolgáltatások erőteljesebb inflációja.

1. táblázat

Az euroövezet növekedési és inflációs prognózisai

(éves százalékos változások, módosítások százalékpontban)

2025. december

Módosítások 2025. szeptemberhez képest

2024

2025

2026

2027

2028

2025

2026

2027

Reál-GDP

0,9

1,4

1,2

1,4

1,4

0,2

0,2

0,1

HICP

2,4

2,1

1,9

1,8

2,0

0,0

0,2

-0,1

HICP energia és élelmiszer nélkül

2,8

2,4

2,2

1,9

2,0

0,0

0,3

0,1

Megjegyzés: A reál-GDP-adatok a szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok éves átlagai. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után kapott adatok miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. A módosításokat kerekített adatokból számítjuk. Az adatok – negyedéves gyakorisággal is – letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.

© Európai Központi Bank, 2025

Postacím 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefonszám +49 69 1344 0
Honlap www.ecb.europa.eu

Minden jog fenntartva. A kiadvány kizárólag oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével sokszorosítható.

A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az EKB fogalomtárában (csak angol nyelven).

HTML ISBN 978-92-899-7342-7, ISSN 2529-475X, doi:10.2866/8046879, QB-01-25-149-HU-Q


  1. A technikai feltevések és a világgazdaságra vonatkozó prognózisok lezárásának időpontja 2025. november 26. Az euroövezetre vonatkozó makrogazdasági prognózisokat 2025. december 3-án véglegesítettük. Az eurorendszer szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2025. decemberi prognózisa Bulgáriára is kiterjed, tekintettel annak 2026. január 1-jei euroövezeti csatlakozására. Az euroövezetre vonatkozó múltbeli adatok a HICP kivételével minden változó esetében Bulgáriát is magukban foglalják.

Annexes
18 December 2025