SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2025. december 18.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Az aktualizált értékelésünk ismét megerősíti, hogy az infláció középtávon várhatóan a 2%-os célunkon stabilizálódik.

Az eurorendszer legfrissebb szakértői prognózisa szerint a teljes infláció 2025-ben 2,1%, 2026-ban 1,9%, 2027-ben 1,8%, 2028-ban pedig 2,0% lesz. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs rátánál 2025-ben átlagosan 2,4%-ra, 2026-ban 2,2%-ra, 2027-ben 1,9%-ra, 2028-ban pedig 2,0%-ra számítanak. 2026 tekintetében az inflációt felfelé módosították, mivel a szakértők jelenleg a szolgáltatások inflációjának lassabb csökkenésére számítanak. A gazdasági növekedésnél a szeptemberben prognosztizáltnál erősebb adatot várnak, ami főként a belső keresletnek tudható be. A gazdasági növekedés ütemét felfelé korrigálták: 2025-ben 1,4%-ra, 2026-ban 1,2%-ra, 2027-ben pedig 1,4%-ra, továbbá 2028-ban is 1,4%-ra számítanak.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy miként értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, tekintettel a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségére. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság reziliensnek bizonyult. A harmadik negyedévben 0,3%-kal bővült, ami főként az erősebb fogyasztásnak és beruházásnak tudható be. A kivitel is megnövekedett, ami jelentős mértékben a vegyi anyagok exportjának köszönhető. Ágazati bontás szerint a szolgáltatások játszottak uralkodó szerepet a növekedésben, különös tekintettel az informatikai és kommunikációs ágazatra, ugyanakkor az ipar és építőipar továbbra is stagnál. Arra számítunk, hogy a közeljövőben is a szolgáltatások játszanak vezető szerepet a növekedésben.

A gazdaságra jótékonyan hat a szilárd munkaerőpiac. A munkanélküliségi ráta októberben 6,4%-kal a történelmileg legalacsonyabb szint közelében maradt, a foglalkoztatás pedig a harmadik negyedévben 0,2%-kal nőtt. A munkaerő-kereslet ugyanakkor tovább lanyhult, a betöltetlen álláshelyek aránya a pandémia óta mért legalacsonyabb szintre került.

A szakértői prognózis alapján az elkövetkező években a belső kereslet lesz a növekedés fő hajtómotorja. A reáljövedelmek várhatóan tovább emelkednek, a megtakarítási ráta pedig a még mindig magas szintről fokozatosan visszaesik, ami támogatja a fogyasztást. A vállalati beruházások és a számottevő infrastrukturális és védelmi kormányzati kiadások egyre nagyobb mértékben támogatják a gazdaságot. A kihívásokkal terhes világkereskedelmi környezet ugyanakkor valószínűleg idén és jövőre is fékezi az euroövezet gazdaságának a növekedését.

A Kormányzótanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi geopolitikai környezetben sürgősen meg kell erősíteni az euroövezetet és gazdaságát. Üdvözöljük, hogy az Európai Bizottság felszólítja a kormányzatokat a fenntartható államháztartás, a stratégiai beruházások és a növekedést serkentő strukturális reformok előtérbe helyezésére. Nélkülözhetetlen az egységes piacban rejlő potenciál teljes mértékű kiaknázása. Szintén elengedhetetlen, hogy ambiciózus ütemtervet követve támogassák a tőkepiaci integrációt a megtakarítási és befektetési unió, valamint a bankunió tökéletesítésével, és hogy gyors ütemben meghozzák a digitális euro létrehozásáról szóló rendeletet.

Az infláció

Az éves infláció szűk tartományon belül mozgott tavasz óta, novemberben pedig 2,1%-on maradt. Az energiaárak az egy évvel ezelőttinél 0,5%-kal voltak alacsonyabbak azután, hogy októberben nagyobb mértékben estek. Az élelmiszerinfláció a szeptemberi 3,0% és az októberi 2,5% után 2,4% volt. Az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó inflációs mérőszám változatlanul 2,4%-on tartózkodott, mivel az iparcikkek és szolgáltatások inflációjának ütemei ellenkező irányban mozogtak. Az iparcikk-infláció novemberben 0,5%-ra esett az októberi 0,6% és a szeptemberi 0,8% után. A szolgáltatásinfláció a szeptemberi 3,2%-ról októberben 3,4%-ra, novemberben pedig 3,5%-ra emelkedett.

Az inflációs alapfolyamat mutatói az elmúlt hónapokban keveset változtak, továbbra is összhangban vannak a 2%-os középtávú célunkkal. Miközben a fajlagos nyereség növekedése megtorpant a harmadik negyedévben, a fajlagos munkaerőköltségek a második negyedévinél kissé nagyobb ütemben emelkedtek. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem 4,0%-os éves ütemben bővült. Ez a szeptemberi szakértői prognózisban vártnál nagyobb volt, oka a bértárgyalásokban kialkudott béreket meghaladó, azok fölötti kifizetések. Az olyan előretekintő mutatók, mint például az EKB bérkövetője és a bérvárakozásokkal kapcsolatos felmérések arra utalnak, hogy a bérek az elkövetkező negyedévekben lassabban fognak emelkedni, majd 2026 vége táján valamivel 3% alatt megállapodnak.

Az infláció a közeljövőben várhatóan visszaesik, főként azért, mert a korábbi energiaáremelések kiesnek az éves rátákból. A szakértők várakozása szerint az infláció 2026-ban és 2027-ben átlagosan 2% alatt marad, az energiainfláció az időszak legnagyobb részében negatív lesz, az energiát nem tartalmazó infláció pedig fokozatosan visszaesik. Az infláció ezután 2028-ban fokozatosan visszatér a célhoz az energiainfláció erős megemelkedése mellett. Ez részben az EU 2. kibocsátáskereskedelmi rendszerének inflációs hatását tükrözi, amely a tervek szerint 2028-ban indul el, egy évvel később, mint a szeptemberi szakértői prognózis feltevése. Az energiát nem tartalmazó infláció a prognózis szerint 2% körül stabilizálódik az előrejelzési időszak utolsó éveiben.

A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció a célunk körül stabilizálódjék.

A kockázatértékelés

Miközben a kereskedelmi feszültségek enyhültek, a még mindig változékony világkereskedelmi környezet fennakadást okozhat az ellátási láncokban, fékezheti a kivitelt, visszafoghatja a fogyasztást és a beruházást. A globális pénzügyi piaci hangulat romlása szigorúbb finanszírozási feltételekhez, fokozottabb kockázatkerüléshez és gyengébb növekedéshez vezethet. A geopolitikai feszültségek, különösen Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja, továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai. Ezzel szemben a tervezett védelmi és infrastrukturális kiadások a termelékenységjavító reformokkal együtt a vártnál nagyobb mértékben élénkíthetik a növekedést. A bizalom javulása serkentheti a magánszektorbeli kiadásokat.

Az inflációs kilátások a még mindig változékony nemzetközi környezet miatt továbbra is a szokásosnál bizonytalanabbak. Az infláció alacsonyabb lehet, ha az Egyesült Államok által kivetett vámok megemelkedése visszafogja az euroövezeti kivitel iránti keresletet, és a kapacitásfelesleggel rendelkező országok fokozzák az euroövezetbe irányuló kivitelüket. Emellett az erősebb euro is a vártnál jobban leviheti az inflációt. A pénzügyi piacokat érintő nagyobb volatilitás és kockázatkerülés visszafoghatja a keresletet, és ezáltal szintén mérsékelheti az inflációt. Ezzel szemben az infláció magasabb is lehet, ha a széttagoltabb globális ellátási láncok megdrágítják a behozatalt, korlátozzák az alapvető nyersanyagok kínálatát, és súlyosbítják az euroövezeti gazdaság kapacitáskorlátait. A béroldali nyomás lassabb csökkenése késleltetheti a szolgáltatásinfláció visszaesését. A védelmi és infrastrukturális kiadások bővítése középtávon szintén inflációemelő hatással járhat. A szélsőséges időjárási viszonyok és a tágabban kibontakozó klíma- és természeti válságok nyomán a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok legutóbbi értekezletünk óta megemelkedtek. A vállalatoknak nyújtott bankhitelek kamatai a nyár óta nagyjából stabilak, miután az elmúlt év irányadó kamatcsökkentéseire válaszul csökkentek. Októberben a kamat 3,5% volt, ugyanannyi, mint szeptemberben. A piaci alapú adósságkibocsátás költsége 3,4%-kal szintén közel maradt a szeptemberi szinthez. Az új jelzáloghitelek átlagos kamata ismét nem változott, októberben 3,3% volt.

A vállalati bankhitelek októberben 2,9%-kal bővültek éves szinten, ami megegyezik a szeptemberi ütemmel. A vállalati kötvénykibocsátás 3,2%-os növekedési üteme gyakorlatilag szintén nem változott. A jelzáloghitelezés növekedése a szeptemberi 2,6% után 2,8%-ra erősödött.

A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban mélyrehatóan elemezte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti kölcsönhatásokat. Az euroövezeti bankok reziliensek, támogatják őket az erős tőke- és likviditási mutatók, a szilárd eszközminőség és a masszív jövedelmezőség. A geopolitikai bizonytalanság és a pénzügyi világpiacokon a hirtelen piaci átárazás lehetősége kockázatot jelent az euroövezet pénzügyi stabilitása szempontjából. A makroprudenciális politika továbbra is az első védővonal a pénzügyi sérülékenység erősödésével szemben, fokozza a rezilienciát és megőrzi a makroprudenciális mozgásteret.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.