SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2025. június 5.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntésünk, hogy csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – azon az aktualizált értékelésünkön alapul, amely az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozik.

Az infláció jelenleg a 2%-os középtávú célunk körül tartózkodik. Az eurorendszer új makrogazdasági prognózisaiban a szakértői alapprognózis szerint a teljes infláció 2025-ben átlagosan 2,0%, 2026-ban 1,6%, 2027-ben pedig 2,0% lesz. A márciusi prognózisokhoz viszonyított 0,3 százalékpontos lefelé való módosítások mind 2025-re mind 2026-ra főként az alacsonyabb energiaár-feltevéseknek és az erősebb eurónak tudhatók be. A szakértők arra számítanak, hogy az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs ráta 2025-ben átlagosan 2,4%, 2026-ban és 2027-ben pedig 1,9% lesz, azaz március óta nagyjából változatlan.

A szakértők a reál -GDP-növekedésre 2025-ben 0,9%-os, 2026-ban 1,1%-os, 2027-ben pedig 1,3%-os átlagos növekedést prognosztizálnak. A 2025-ös korrigálatlan növekedési prognózis a vártnál erősebb első negyedévi és az év hátralévő részében várható gyengébb teljesítmény eredője. Miközben a kereskedelmi szabályozásokat övező bizonytalanság különösen a közeljövőben várhatóan hátráltatja a vállalati beruházásokat és a kivitelt, a bővülő védelmi és infrastrukturális állami beruházások középtávon fokozottan támogatják a növekedést. A nagyobb reáljövedelmek és a teherbíró munkaerőpiac lehetővé teszi a háztartásoknak, hogy többet költsenek. A kedvezőbb finanszírozási feltételekkel együtt mindez reziliensebbé teszi a gazdaságot a világban jelentkező sokkokkal szemben.

A szakértők a nagy bizonytalansággal összefüggésben szintén felmérték, hogy a különféle kereskedelmi szabályozásokat működtető mechanizmusok hogyan érinthetik a növekedést és az inflációt alternatív, illusztratív forgatókönyvek mellett. Ezeket a forgatókönyveket a szakértői prognózisokkal együtt honlapunkon publikáljuk. A forgatókönyv-elemzés szerint, ha a kereskedelmi feszültségek az elkövetkező hónapokban még jobban kiéleződnek, akkor a növekedés és az infláció az alapforgatókönyvben prognosztizált értékek alatt lesz. Ezzel szemben, ha a kereskedelmi feszültségeket sikerül kedvező eredménnyel feloldani, akkor a növekedés és, kisebb mértékben, az infláció is meghaladná az alapprognózisban jelzett értékeket.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan a 2%-os középtávú célunk környékén fog megállapodni. A bérnövekedés üteme még mindig megemelkedett, de folyamatosan láthatóan mérséklődik, a nyereségek pedig részlegesen tompítják az inflációs hatást. Enyhültek az aggodalmak, hogy a megnövekedett bizonytalanság és áprilisban a kereskedelmi feszültségekre adott volatilis piaci reakciók nyomán szigorodhatnak a finanszírozási feltételek.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. Különösen a mostani, rendkívüli bizonytalansággal jellemezhető helyzetben a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. A kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezeti gazdaság 2025 első negyedévében 0,3%-kal bővült az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint. Az áprilisban 6,2%-os munkanélküliség az euro bevezetése óta mért legalacsonyabb szint, a foglalkoztatás pedig az első negyedévben 0,3%-kal bővült a gyorsbecslés szerint.

A szakértői prognózisokkal összhangban a felmérési adatok mindent egybe véve gyengébb kilátásokkal számolnak a közeljövőben. Miközben a feldolgozóipar megerősödött, részben ahogy a magasabb vámokra számítva egyes kereskedelmi tranzakciókat előrehoztak, az inkább belföldi irányultságú szolgáltatói szektor lassulóban van. A magasabb vámok és az erősebb euro várhatóan megnehezíti a cégek számára a kivitelt. A nagy bizonytalanság várhatóan visszafogja a beruházásokat.

Ugyanakkor több tényező is védi a gazdaság rezilienciáját, és várhatóan középtávon támogatja a növekedést. Az erős munkaerőpiac, a növekvő reáljövedelmek, a teherbíró magánszektor-mérlegek és a részben a végrehajtott kamatvágásainknak betudható lazább finanszírozási feltételek várhatóan segítik a fogyasztókat és a cégeket a volatilis globális környezet negatív hatásait elhárítani. A védelmi és infrastrukturális beruházások fokozásáról szóló, nemrégiben bejelentett intézkedésektől is a növekedés fellendülését várják.

A jelenlegi geopolitikai környezetben még sürgetőbb, hogy a fiskális és strukturális politikákkal fokozzák az euroövezeti gazdaságok termelékenységét, versenyképességét és rezilienciáját. Az Európai Bizottság „versenyképességi iránytűje” konkrét cselekvési ütemtervet vázol fel, amelynek a javaslatait, beleértve az egyszerűsítést, haladéktalanul meg kell valósítani. Idetartozik világos, ambiciózus menetrendet követve a megtakarítási és befektetési unió tökéletesítése. Fontos emellett a digitális euro potenciális bevezetését megalapozó jogalkotási keret gyors előkészítése. A kormányzatoknak biztosítaniuk kell a fenntartható állami pénzügyeket összhangban az uniós gazdaságirányítási kerettel, előresorolva a lényeges növekedésélénkítő reformokat és stratégiai beruházásokat.

Az infláció

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az éves infláció májusban lement 1,9%-ra az áprilisi 2,2%-ról, Az energiaárak inflációja −3,6%-on maradt. Az élelmiszerek inflációja 3,3%-ra emelkedett az előző havi 3,0%-ról. Az iparcikk-infláció stabilan 0,6%-on tartózkodott, a szolgáltatásárak inflációja pedig 3,2%-ra esett az áprilisi 4,0%-ról. A szolgáltatásinfláció áprilisban főként azért ugrott meg, mert a húsvéti ünnepek környéki utazási szolgáltatások árai a vártnál jobban felmentek.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan a 2%-os középtávú célunk környékén fog stabilizálódni. A kapott béralku-adatokból és az egy munkavállalóra jutó jövedelmekről elérhető országos adatokból kiderül, hogy a munkaerőköltségek fokozatosan mérséklődnek. Az EKB bérfigyelője arra utal, hogy 2025-ben tovább lassul a kialkudott bérek növekedése, a szakértői prognózisok pedig azt jelzik, hogy a bérnövekedés 2026-ban és 2027-ben 3% alá esik. Miközben az alacsonyabb energiaárak és az erősebb euro rövid távon lefelé irányuló nyomást gyakorol az inflációra, 2027-re arra számítunk, hogy visszatér a célhoz.

A közeljövőre vonatkozó fogyasztói inflációs várakozások valamelyest megemelkedtek áprilisban, ami vélhetően a kereskedelmi feszültségekről szóló híreknek tudható be. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció a célunk körül stabilizálódjék.

A kockázatértékelés

A gazdasági növekedéssel kapcsolatos kockázatok mérlege továbbra is lefelé billen el. A világkereskedelmi feszültségek folytatódó kiéleződése és az ezzel járó bizonytalanság visszaszoríthatja az euroövezet növekedését azáltal, hogy fékezi a kivitelt, visszafogja a beruházást és a fogyasztást. A romló pénzügyi piaci hangulat hatására szigorodhatnak a finanszírozási feltételek, erősödhet a kockázatkerülő magatartás, valamint csökkenhet a vállalatok és háztartások beruházási és fogyasztási hajlandósága. Továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai az olyan geopolitikai kockázatok, mint Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet. Ezzel szemben, ha a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek gyorsan feloldódnának, javulna a hangulat, és a gazdaság erősebben teljesítene. A védelmi és infrastrukturális kiadások további emelése a termelékenységjavító reformokkal együtt szintén erősítené a növekedést.

Az euroövezeti inflációs kilátások a szokásosnál bizonytalanabbak, aminek oka a volatilis világkereskedelmi környezet. A csökkenő energiaárak és az erősebb euro is lefelé nyomhatja az inflációt. Ezt tovább erősítheti, ha a magasabb vámok miatt csökkenne az euroövezeti export iránti kereslet, és a túlzott kapacitással bíró országok átirányítanák kivitelüket az euroövezetbe. A kereskedelmi feszültségek nyomán a pénzügyi piacokon nagyobb volatilitás és kockázatkerülés léphet fel, ami visszaszorítaná a belföldi keresletet, és ezáltal az inflációt is csökkentené. A világpiaci ellátó láncok szétaprózódása ezzel szemben megemelheti az inflációt, ahogy felfelé tolja az importárakat, és hozzáad a belföldi gazdaság kapacitáskorlátaihoz. A védelmi és infrastrukturális kiadások fellendítése középtávon szintén erősítheti az inflációt. A szélsőséges időjárási viszonyok és szélesebben kibontakozó klímaválság nyomán is a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A kockázatmentes kamatok a legutóbbi értekezletünk óta összességében nem változtak. A részvénypiaci árak megemelkedtek, a vállalati kötvények hozamfelára pedig szűkült válaszul a világkereskedelmi szabályozásokról kapott pozitívabb hírekre és a globális kockázatérzékelés javulására.

A végrehajtott kamatvágásaink nyomán továbbra is csökken a vállalati hitelfelvétel költésége. Az új vállalati hitelek átlagos kamata a márciusi 3,9%-ról áprilisban 3,8%-ra csökkent. A piaci alapú vállalati adósságpapírok kibocsátási költsége 3,7%-on maradt. A vállalati bankhitelek továbbra is fokozatosan erősödtek, a márciusi 2,4% után áprilisban éves növekedési ütemük elérte a 2,6%-ot, miközben a vállalati kötvénykibocsátás visszafogott volt. A háztartások által felvett új jelzáloghitelek átlagos kamata áprilisban 3,3%-on maradt, miközben a jelzáloghitel-növekedés 1,9%-osra nőtt.

A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban mélyrehatóan elemezte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggéseket. Noha az euroövezeti bankok reziliensek maradtak, a szélesebb pénzügyi stabilitási kockázatok szintje továbbra is megemelkedett, különösen amiatt, hogy a világkereskedelmi szabályozások igen bizonytalanok és volatilisek. A makroprudenciális politika jelenti továbbra is az első védelmi vonalat a pénzügyi sérülékenység felhalmozódása ellen, erősítve a rezilienciát, és megőrizve a makroprudenciális mozgásteret.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntésünk, hogy csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – azon az aktualizált értékelésünkön alapul, amely az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozik. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. Különösen a mostani, rendkívüli bizonytalansággal jellemezhető helyzetben a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. A kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.